Kelj fel, velem vége már
Az útvesztőknek: ez itt a cél,
És hidd el, hogy az új csodák
Majd itt kezdődnek,
Éld át, ne félj!

Fogd meg a kezem és
Szerelmes ölelés
Vár már a legelején.
Fegyvered, hangszered
Engedd, hogy hadd legyek én!

Légy velem szabad!
Ez az érzés, ó, hagyd,
Hogy vigyen, vigyen, vigyen!
Már nem is marad,
Csak egy kérdés,
Ó, mondd, hogy igen, igen, igen!

Hidd el, én valóra váltom
Minden álmod, nem kell, hogy kérj,
Én látom, velem a boldogságod
Úját járod, oly könnyedén.

Fogd meg a kezem és
marad a szeretés
Úgy, mint a legelején.
Fegyvered, hangszered
Engedd, hogy hadd legyek én!

Légy velem szabad!
Ez az érzés, ó, hagyd,
Hogy vigyen, vigyen, vigyen!
Már nem is marad,
Csak egy kérdés,
Ó, mondd, hogy igen, igen, igen!

Nem kell más nő,
Te vagy a szépségbe zárt erő.
Szeretni foglak hófehér hajjal,
Melletted állok a jóban, a bajban.
Együtt már hidd el, többé
Nem kísérthet meg a múlt,
Lassabban menjünk,
Úgy tovább tart majd ez az út!
Csoda az élet,
Gyere és éld meg!

Nézd, velem szabad!
Már nem is marad,
Csak egy kérdés,
Ó, mondd, hogy igen, igen, igen!

Légy velem szabad!
Ez az érzés, ó, hagyd,
Hogy vigyen, vigyen, vigyen!
Már nem is marad,
Csak egy kérdés,
Ó, mondd, hogy igen, igen, igen!