Egy életen át őrzöm majd én,
Mosolya mindig elkísér.
Elmúlt a nyár és elmúlt a tél,
Illatát mégis érzem még.
Távolba tűnt minden ártatlan perc,
Már valaki mással ébred fel,
De álmomban még
Minden úgy van, mint rég
És szeretem mindenen túl.

Mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.

Mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.

A szívemben él egy ártatlan kép,
Ő az a lány, kiért meghalnék.
Bár elmúlt a nyár és elmúlt a tél,
De szavait mégis hallom még.
Távolba tűnt minden ártatlan vágy
És valaki mást ölel most át,
Mert tudom, hogy boldog, mégsem fáj.

Mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.

Mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.

Egyetlen dolog van, mit nem mondtam el,
És tudom, hogy majd megtalál:
Szép lassan, tudom, minden megy tovább,
De jobb veled a világ.

Mondd, mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.

Mondd, látom még őt valaha,
Lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt,
Hisz bolond ugyanúgy, ahogy én.