Ha gyermek lehetnél, mondd, mit éreznél,
Ha a sok okos felnőtt azt kérdezné:
Mi lennél, mondd csak, ha nagy leszel majd?
Én azt mondtam, játszom sok híres dalt!

És nézd, nem téved a szív,
A színpad hív sok színes éjjel,
Egy hang azóta szól,
Hallom jól, egy percre sem száll el:

Már várnak rád,
Sokszáz szem lát,
Hidd el, hogy léteznek hősök!
Míg ég egy láng,
S áll ez a világ,
Addig még kellenek hősök!

Hidd el, nem késő úgy élned még,
Mit őszinte korban álmodtál rég,
És nem volt hiába a sok zűrös év,
Ha egyetlen lelket megmentettél.

Én nem adhatok mást,
Csak örök parázst, mi izzik a szívben,
A hang hozzád szól,
Ha hallod jól, magadban vidd el:

Már várnak rád,
Sokszáz szem lát,
Hidd el, hogy léteznek hősök!
Míg ég egy láng,
S áll ez a világ,
Addig még kellenek hősök!

Már várnak rád,
Sokszáz szem lát,
Hidd el, hogy kellenek hősök!

Már várnak rád,
Sokszáz szem lát,
Hidd el, hogy léteznek hősök!
Míg ég egy láng,
S áll ez a világ,
Addig még kellenek hősök!