Itt vagy velem
Nincs idő,
Csak lüktetés,
A szív, az agy, a kéz
Megbékélni kész.
Fejem fölé te festettél
Fénylő glóriát,
Mit fáj, hogy senki nem lát.
Én néha még üvöltenék:
Mondd, hogy férhettek démonok közénk,
Ha szívem csak tiéd?
Csak súgj egy szót!
Nincs más, ez most mindenem,
Majd százszor újra képzelem.
És úgy teszünk,
Ha a vonat majd megáll hirtelen,
Hogy az út végtelen,
És itt vagy velem.
Már nincs idő,
Csak a kattogás,
Bár volna még esély,
Hogy végül jónak láss.
A nagy mű él tovább,
Mi benne élünk halkan,
Most büszke lennél rám,
Hogy nincsen álarc rajtam.
De néha még üvöltenék:
Mondd, hogy férhettek démonok közénk,
Ha szívem csak tiéd?
Csak súgj egy szót!
Nincs más, ez most mindenem,
Majd százszor újra képzelem.
És úgy teszünk,
Ha a vonat majd megáll hirtelen,
Hogy az út végtelen.
Te túléled velem,
Át száz életen.
Hozzászólások
Ehhez a dalhoz még nem érkezett hozzászólás.