Menjünk délre, repít a gondolat,
A napsütésbe, gondunk most itt marad.
Hűvös észak, mindenhol félhomály,
Elviszlek bárhová.

Hogyha látod, miért csuknád be a szemed?
Hogyha hallod, miért fognád be füledet?
Hogyha érzed, miért ne élvezd,
Hisz ennél szebb már nem lehet!

Ma hív a nagyvilág, a hangja elér,
Most nem számít a múlt, a jelen a tét.
Én érzem, mire vágysz, s ha elhiszed,
Ma körbejárhatnád velem a földet.

Nyugat partja egy újabb állomás,
Kelet fénye szép színes látomás.
Bármit kérhetsz: hegyet vagy óceánt,
Elviszlek bárhová.

Hogyha látod, miért csuknád be a szemed?
Hogyha hallod, miért fognád be füledet?
Hogyha érzed, miért ne élvezd,
Hisz ennél szebb már nem lehet!

Ma hív a nagyvilág, a hangja elér,
Most nem számít a múlt, a jelen a tét.
Én érzem, mire vágysz, s ha elhiszed,
Ma körbejárhatnád velem a földet.

Ma hív a nagyvilág, a hangja elér,
Most nem számít a múlt, a jelen a tét.
Én érzem, mire vágysz, s ha elhiszed,
Ma körbejárhatnád velem a földet.

Ma hív a nagyvilág, a hangja elér,
Most nem számít a múlt, a jelen a tét.
Én érzem, mire vágysz, s ha elhiszed,
Ma körbejárhatnád velem a földet.