Ez egy hétköznapi reggel,
Csak úgy egyszerűen szép,
Mégis elfog az az érzés,
Hogy ez a nap az enyém!

Csak egy hétköznapi reggel,
Minden, ahogy van, úgy szép,
Nincsen válasz, nincsen kérdés,
Ez a nap az enyém!

Már ébred a város,
Az égen a nap jár,
Édes kávé illat száll.
Csak nézlek a fényben,
Még úgy odabújnék,
De kintről sürget a világ.

Még egy csók, aztán menni kell,
De az este majd újra miénk.
Így kelni csodás,
Tudni, hogy vársz
Arra, hogy újra láss.

Ez egy hétköznapi reggel,
Csak úgy egyszerűen szép,
Mégis elfog az az érzés,
Hogy ez a nap az enyém!

Csak egy hétköznapi reggel,
Minden, ahogy van, úgy szép,
Nincsen válasz, nincsen kérdés,
Ez a nap az enyém!

Rég nem vagyok álmos,
De úgy idebújtál,
Hogy inkább nem is mozdulnék.
Míg csendesen alszol,
És vállam a párnád,
Néhány tervet szőnék még.

De egy csók, aztán menni kell,
S csak az este lesz újra miénk.
Így kelni csodás,
Tudni, hogy vársz
Arra, hogy újra láss.

Ez egy hétköznapi reggel,
Csak úgy egyszerűen szép,
Mégis elfog az az érzés,
Hogy ez a nap az enyém!

Csak egy hétköznapi reggel,
Minden, ahogy van, úgy szép,
Nincsen válasz, nincsen kérdés,
Ez a nap az enyém!

Ez egy hétköznapi reggel
Csak úgy egyszerűen szép,
Mégis elfog az az érzés,
Hogy ez a nap a miénk.