Ha behunyod a szemed,
Csak a fény jut át,
Ha behunyod a szemed,
Az egy szebb világ.
Mi ég odabent,
Lehet rég odalett,
S Ez egy másik valóság,
De behunyod a szemed, és így nem talál.

A fény vajon számít-e, ha nincs sötét,
Hisz az élet csupa ellentét;
Ezt belül ugye érzed rég?

Nyisd ki a szemed,
Úgyis, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Én várlak, ha lépsz.
Csak nyisd ki a szemed,
S nézz rám, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Hisz itt állok, nézd!

Az út vajon számít-e, ha nincs több cél,
Hova álmaidban érkeznél;
Oda az jut, aki tényleg él.

Ha behunyod a szemed,
Ott ki vár rád?
Ha behunyod a szemed,
Hogyan jussak át?

A fény vajon számít-e, ha nincs sötét,
Hisz az élet csupa ellentét;
Ezt belül ugye érzed rég?

Nyisd ki a szemed,
Úgyis, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Én várlak, ha lépsz.
Csak nyisd ki a szemed,
S nézz rám, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Hisz itt állok, nézd!

Az út vajon számít-e, ha nincs több cél,
Hova álmodban érkeznél;
Oda az jut, aki tényleg él.

Ha te is lépsz, nézd,
A kezemig is pont elérsz,
Én nem engedlek többet el.
Nézz rám!

Nyisd ki a szemed,
Úgyis, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Én várlak, ha lépsz.
Csak nyisd ki a szemed,
S nézz rám, ha félsz,
Tárd ki a szíved,
Hisz itt állok, nézd!

Csak nyisd ki a szemed
És tárd ki a szíved!

Csak nyisd ki a szemed
És tárd ki a szíved!