Rég volt szédült éjjel, mikor koccant két pohár,
Gyere ülj le mellém, jó emlékezni rád.
Valahogy nem változik a régi megszokás,
Van, aki csak rám legyint: ez csak rossz szokás.

Sokszor én is úgy érzem, hogy újra ott lennék,
Ahol mindent megtisztít az óceán, s a szél.

Evezzünk egy hajóban
Messze a végtelen nagy tengeren át, egy életen át.
Evezzünk egy hajóban,
Adja ég, hogy zene és jó szél legyen,
Minden más lényegtelen.

Amikor az életed épp nem egyszerű,
Egy nagy legenda melléd ül – az egész filmszerű.
Valamennyi kérdésed válaszra talál,
Ami eddig sürgetett, már nem élet-halál.

Sokszor én is úgy érzem, hogy újra ott lennék,
Ahol mindent megtisztít az óceán és a szél.

Evezzünk egy hajóban
Messze a végtelen nagy tengeren át, egy életen át.
Evezzünk egy hajóban,
Adja ég, hogy zene és jó szél legyen,
Minden más lényegtelen.

Te lehetsz a biztos pont, ha minden változik,
Te lehetsz a csend,hogyha hullám zúg ma kint.
Minden útnak indulás, minden partra érkezés
El is választ, de összeköt megint.

Evezzünk egy hajóban
Messze a végtelen nagy tengeren át, egy életen át.
Evezzünk egy hajóban,
Adja ég, hogy zene és jó szél legyen,
Minden más lényegtelen.

Evezzünk egy hajóban
Messze a végtelen nagy tengeren át, egy életen át.
Evezzünk egy hajóban,
Adja ég, hogy zene és jó szél legyen,
Minden más lényegtelen.