Sosem az lett túl nehéz, mit annak képzeltél,
De valahogy a démonok a békét elűzték,
És túl későn láttad, hogy szép lassan hullik szét.

Elszorul a torkod, szinte összenyom a csend,
Meg-megszakad a film, az idő megáll hirtelen.
Már hátra nem lehet, előre nem mered,
Hogy mész tovább, hogy lesz tovább?

Lépj ki a fényre, senki nem lát,
Nagy levegő és egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár még rád.

Itt a sötétben senki nem lát,
Nézz fel az égre, egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár kint rád.

Éld át az eufóriát!
(Nincs jobb érzés)
Éld át az eufóriát!

Sosem az volt túl merész, mit annak képzeltél,
Mert valahogy az angyalok az élét elvették,
Most tényleg nem vártad, hogy rád dől a mindenség.

Elszorul a torkod, szinte összenyom a csend,
Meg-megszakad a film, az idő megáll hirtelen.
Már hátra nem lehet, előre nem mered,
Hogy mész tovább, hogy lesz tovább?

Lépj ki a fényre, senki nem lát,
Nagy levegő és egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár még rád.

Itt a sötétben senki nem lát,
Nézz fel az égre, egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár kint rád.

Éld át az eufóriát!
(Nincs jobb érzés)
Éld át az eufóriát!

Várnak még boldog részek,
Mit újra könnyen élsz meg,
A szívnek kell a részegség.

Lépj ki a fényre, senki nem lát,
Nagy levegő és egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár még rád.

Itt a sötétben senki nem lát,
Nézz fel az égre, egyre inkább
Győzd le magadban, ki meghátrál,
Az élet vár kint rád.